Az Európai Parlament képviselői a nem uniós polgároknak és szervezeteknek

Visszavonnák Ang Szán Szu Csí emberi jogi díját


Az Európai Parlament képviselői a nem uniós polgároknak és szervezeteknek az emberi jogok védelméért odaítélhető Szaharov-díj visszavonhatóságát fontolgatják olyan esetekben, amikor a díjazott a kitüntetését követően megsérti a díj feltételeit.

Az EP-képviselők csütörtöki strasbourgi plenáris ülésükön a mianmari rohingja kisebbséget érő támadásokkal kapcsolatban kijelentették, az egyebek mellett Nobel-békedíjas és az Európai Parlament Szaharov-díjával kitüntetett Ang Szán Szu Csí állami tanácsadónak (miniszterelnök) határozottan el kell ítélnie a faji és vallási gyűlölet alapján kirobbant konfliktust, az érintett rohingja kisebbség tagjainak megkülönböztetését és az ellenük folytatott harcot.

Véleményük szerint Ang Szán Szu Csí felelős az országában kialakult, a kisebbség tagjait érintő hátrányos megkülönböztetés és konfliktus miatt.

Arra emlékeztettek, hogy a Szaharov-díjat 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítéli oda az uniós parlament, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben.

A képviselők csütörtökön elfogadott állásfoglalásukban arra szólították fel a mianmari katonai és biztonsági erőket, hogy vessenek véget a rohingja kisebbség tagjai elleni támadásoknak, gyilkosságoknak, zaklatásoknak és a sorozatos nemi erőszaknak.
Magyar Nemzet hírlevél Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában! Feliratkozás
A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Ez az emailcím nem érvényes
A mianmari hatóságok minden visszaéléstől kötelesek megvédeni minden civilt megkülönböztetés nélkül és azonnali hozzáférést biztosítani a humanitárius segélyszervezeteknek a konfliktus sújtotta területekhez – húzták alá.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ülésen kijelentette, a biztonsági erőknek tartózkodniuk kell a fegyvertelen civil lakosság ellen folytatott erőszaktól, az elkövetőket a jogállamisággal összhangban felelősségre kell vonni és biztosítani kell a humanitárius segítségnyújtás lehetőségeit.

Mianmar Arakán nevű államában több mint egymillió, főként muzulmán, kisebb részben hindu vallású rohingja él. A kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket, nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak, utazásukat korlátozzák, írja összefoglalójában az MTI.

Népirtás Mianmarban: tagad a Nobel-békedíjas miniszterelnök Külföld Pintér Bence
Népirtás Mianmarban: tagad a Nobel-békedíjas miniszterelnök Bangladesbe menekülő rohingyák számoltak be a mianmari hadsereg által elkövetett bűnökről.

 

Az 56 milliós Mianmar lakosságának nagy része buddhista. Bangladesben is egyre ellenségesebben viszonyulnak az ott élő több mint 400 ezer rohingjához, akik az 1990-es években menekültek a szegény ázsiai országba.

A katonaság és a rendőrség az ENSZ álláspontja szerint is etnikai tisztogatást hajt végre Mianmarban, elüldözik falvaikból a rohingjákat, felégetik falvaikat és teljes családokat mészárolnak le, a gyerekeket sem kímélve.

A szövetségi államban legalább 250 ezer ember nem jut élelmiszersegélyhez, miután a mianmari hadsereg és a rohingják közötti harcok miatt az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) felfüggesztette az élelmiszerosztást.

A helyzet feszült az északnyugati országrészben a humanitárius szervezetek számára, amióta a gyakorlatilag az Ang Szán Szu Csí Nobel-békedíjas egykori ellenzéki vezető által irányított kormány megkérdőjelezte a működésüket, arra hivatkozva, hogy a lázadók táborában élelmiszercsomagokat találtak.

 

Source: mno.hu