Egy Los Angeles-i bíróság esküdtszéke nemrég arra kötelezte a Johnson

A bűnbakká tett hintőpor és a vakmerő jósnő esete a bírósággal


Egy Los Angeles-i bíróság esküdtszéke nemrég arra kötelezte a Johnson & Johnsont, hogy 417 millió dolláros (több mint 100 milliárd forint) kártérítést fizessen egy petefészekrákban szenvedő nőnek. A 63 éves Eva Echeverria keresetében azt állította, hogy a kozmetikai óriáscég nem figyelmeztette őt a talkum (magnézium-szilikát-hidrát, köznapi nyelven zsírkő) alapú babahintőpor veszélyeire, ami így évtizedes használat után daganatos betegséget okozott nála. Az eset nem egyedi, a cég ellen több ezer hasonló pert indítottak, a döntés az esküdtek kezében van. Más kérdés, hogy a hintőpor mennyire rejt ténylegesen ilyen veszélyt. Sokkal inkább lehetett kockázata annak, hogy az 1970-es évek előtt még nem volt ismert az, hogy a talkum egyes lelőhelyeken azbeszttel lehet szennyezett. Utóbbi közismerten rákkeltő, viszont nem bőrön át alkalmazva, hanem belégzéses úton: ha valaki ezt teszi, akkor az anyag a mellhártyán okozhat rosszindulatú daganatot, mezoteliómát. Viszont ez esetben sem a petefészekről van szó, és nem is a talkumról.

– Már évtizedekkel ezelőtt is felvetődött, hogy a talkumnak, illetve az orvosi kesztyűn lévő hintőpornak szerepe lehet a petefészekrák kialakulásában, de komoly bizonyíték ezt nem támasztja alá. Ennyi erővel rengeteg dologról állathatnánk azt, hogy petefészekrákot okoz. A betegség kialakulásának pontos oka nem ismert, és ellentétben más nőgyógyászati daganatokkal, a rákmegelőző állapota is ismeretlen. Hatékony szűrővizsgálatot jelenleg nem ismerünk – emeli ki Demeter Attila szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus.

Azt ugyanakkor hangsúlyozza a főorvos, hogy az összes petefészekrákos eset nagyjából 10 százaléka öröklődő, így amennyiben egy családban előfordul már ilyen betegség, akkor a női rokonok kockázata is emelkedett lehet. A rizikó mértékét napjainkban elég pontosan meg lehet határozni, hiszen ilyen esetekben onkogenetikai ambulancián konzíliumot lehet kérni. Indokolt esetben el is végzik a petefészekrákra hajlamosító BRCA gén kimutatását.
 Angelina Jolie Fotó: Khalil Mazraawi / Europress/AFP  
Utóbbi leginkább Angelina Jolie révén került világszerte az érdeklődés központjába. Pozitív eredmény esetén a gyakran halálos kórkép gyakoribb szűréssel vagy kockázatcsökkentő műtéttel megelőzhető. Demeter Attila kiemeli azt is, hogy mivel kizárt a talkum rizikónövelő hatása, az orvosi kesztyűk a mai napig tartalmazhatják ezt az anyagot. Attól menteset – ezek speciális, drágább típusok – csak azok viselnek, akiknek nagyon érzékeny a kezük.

Az, hogy a talkum, és ebből adódóan a hintőpor petefészekrákot okozhatna Horányi Dániel szülész-nőgyógyász, nőgyógyászati daganatsebész szerint is abszurd állítás. A szakorvos egyik lehetséges okként a szintén BRCA mutációt emeli ki. Emellett a betegség rizikójára hatással van az is, hogy a nők hányszor ovuláltak, azaz hány peteérésük volt. Minél kevesebb, annál kisebb náluk a petefészekrák kockázat. Utóbbival magyarázható az, hogy a fogamzásgátló szedése – még akkor is, ha az csak fél évig tartott – csökkenti a petefészekrákra való hajlamot. Ugyancsak ez az oka annak, hogy aki szült gyereket, annál szintén kisebb a kockázat.

– Az előbbiek mellett tudjuk azt is, hogy a rizikót a petevezeték eltávolítása is csökkentheti. Ez akkor ajánlott, ha más okból a méhet el kell távolítani, ennek során pedig lehetőség nyílik erre is. Az egészséges táplálkozás, a zsírszegény diéta szintén enyhíti a kockázatot. A betegség 40 éves kor alatt csak elvétve fordul elő. Emellett ismert az is, hogy a petefészekrák nagyobb eséllyel alakul ki túlsúlyosoknál – sorolja Horányi Dániel. A meddőségi kezelések, lombikprogramok során adott hormonok ugyancsak növelhetik a későbbi petefészekrák kockázatát. A családban halmozódó, örökletes rosszindulatú daganatszindrómák is állhatnak a petefészekrák kialakulása mögött. A BRCA1 és BRCA2 mellett ilyen a Cowden szindróma, a Peutz-Jeghers szindróma, illetve az örökletes nem polyposis eredetű colorectalis carcinoma. A talkum nem hogy nem okoz petefészekrákot, de a hintőporból még csak be sem juthat a szervezetbe.

– Képtelenségnek tartom, hogy a hintőpor komponensei a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül fölszívódjanak, eljuthassanak a petefészekig. Emiatt én is úgy gondolom, hogy ez a történet arról szól, hogy Amerikában mindenért lehet perelni – ezt már Wikonkál Norbert, bőrgyógyász, klinikai onkológus mondja a történettel kapcsolatban.

A tengerentúl abszurd bírósági ügyeiről külön gyűjtemény is rendelkezésre áll, ezeket a szakértők érdekességként is számon tartják.

– Volt például olyan eset, amelynél egy balesetet szenvedett jósnőn végeztek CT-vizsgálatot. Bevitték a kórházba, ahol a vizsgálatot rutinszerűen megejtették. Az ugyanis szabály, hogy ha koponyatrauma történik, akkor az agyhártyák alatti vérömleny lehetőségét ki kell zárni – mondja Vizi János pszichiáter és jogász, igazságügyi pszichiáter szakértő. A Magyar Pszichiátriai Társaság jogi bizottságának elnöke azt meséli, hogy felépülése után a jósnő beperelte a kórházat arra hivatkozva, hogy a CT miatt elvesztette jóslási képességét, ezáltal pedig a megélhetését. A fő ok, ami miatt perelt, az volt, hogy a kórház nem tájékoztatta arról: nincs adat a képalkotó vizsgálat jóslási képességre gyakorolt hatásáról. Ha ugyanis tájékoztatták volna, akkor nem egyezett volna bele a vizsgálatba.

A bíróság az ügyben szakértőt nyilatkoztatott, akinek véleményében – nem meglepő módon – az állt, hogy nincs arról szakirodalmi adat, hogy a vizsgálat befolyásolja-e a jóslási képességet. Így sem igazolni, sem kizárni nem lehet azt, hogy a CT esetleg károsítja azt. A kártérítés tehát tulajdonképpen amiatt járt, mert a kórház nem tájékoztatta a beteget arról: fogalmuk sincs róla, hogy a CT károsítja-e a jóslási képességet.

Ide kapcsolódik, hogy a magyar egészségügyi törvény is előírja, hogy a beteget teljes körűen tájékoztatni kell. Ez elvileg teljesen parttalan kötelezettséget ró a tájékoztatást adó orvosra, de szerencsére a bírói gyakorlat általában csak az ésszerű, az adott helyzetben elvárható tájékoztatást követeli meg. Ugyanakkor nem véletlen, hogy hazánkban is gyorsan szaporodnak a tájékoztatás hiányosságaira alapuló „műhibaperek”.

Amerikában már rengeteg hasonló per van, kártérítést már egészen abszurd ügyekben is megítéltek. – Ugyan nem orvosi téma, de olyan nyert per is volt, amelynél a betörő perelte be egy kocsi tulajdonosát. Az autót a zárt garázsából próbálta eltulajdonítani, de megzavarta az indulni készülő sofőr, aki elől a kocsi alá feküdve rejtőzött el. A tulajdonos tolatni kezdett, eközben pedig eltört a betörő karja. A bűnöző azzal érvelt, hogy a sofőrnek a saját garázsában is meg kell győződnie arról, hogy biztonságosan tolat, de a vezető ezt nem tette meg – mondja Vizi János. Amerikában fizetett már kártérítést a McDonald’s is azért, mert egy asszony kiborította kávéját egy éttermükben, amin elcsúszott a fia. A bíróság úgy találta, hogy mindez a láncnak róható fel. És persze nem kacsa az a sokat emlegetett hír sem, amely miatt a figyelmet föl kell hívni arra: ne szárítsunk macskát a mikrohullámú sütőben. Tényleg nyertek ugyanis kártérítési pert arra hivatkozva, hogy a háziállat amiatt pusztul el, mert gazdáját a konyhai gép gyártója nem tájékoztatta a művelet veszélyeiről.

Úgyhogy attól, hogy valaki ostobasággal fordul a bírósághoz, ott akár még igazat is adhatnak neki. 

Láthatatlanul lopakodik

A női daganatos betegségek közül a petefészekrák okozza a legtöbb halálesetet, aminek oka főképp az, hogy ennek a ráktípusnak korai tünetei nincsenek, szűrni sem lehet. Maga a betegség a jelenlegi ismeretek szerint a petevezetékből indulhat ki, onnan terjed át a petefészekre. Korai stádiumát a nőgyógyászati vizsgákat során végzett ultrahangvizsgálattal is nehéz kimutatni. Ha ilyenkor petefészekben elváltozást látnak, végezhetnek további vizsgálatokat, de egyértelműen nem lehet szűrni ezt a daganattípust. Diagnosztikájában a szövettani mintavételnek lehet jelentősége – mondja Horányi Dániel. A nőgyógyász kiemeli, hogy a betegséget gyakran csak előrehaladott állapotban ismerik fel, ami a lefolyásra is rányomja bélyegét: ilyenkor már nem lehet egyszerű műtéttel eltávolítani. Az előrehaladott stádiumban kemoterápia szükséges.

Source: mno.hu