Jean-Claude Juncker szerdai évértékelő beszéde után csütörtökön az Euronews csatornáján három

Jean-Claude Juncker: Szankciók jöhetnek a kvótaper után!


Jean-Claude Juncker szerdai évértékelő beszéde után csütörtökön az Euronews csatornáján három népszerű európai YouTube-sztár és az „internet népe” faggathatta az Európai Bizottság (EB) elnökét. Az egyik felhasználó a magyarok számára is rendkívül érdekes kérdést intézett a luxembourgi politikushoz: arra volt kíváncsi, hogy vajon mihez kezdenek az EB és a Visegrádi 4-ek (V4) között egyre szélesedő szakadékkal? Válaszában Juncker először is tagadta, hogy ilyen szakadék köztük létezne, szerinte ellentét valójában a V4-ek és a többi tagállam között van. Majd – Magyarország és Szlovákia konkrét említése nélkül – figyelmeztetett arra, hogy miután a V4 két tagállama elvesztette a kvótapert, 
ha továbbra sem teljesítik kötelezettségeiket, szerződésszegési eljárás indulhat ellenük, és akár bizonyos szankciók alkalmazása is elképzelhető.
Egy másik kérdés kapcsolódó kérdés kapcsán is leszögezte, az Európai Bíróság döntése után „megvannak az eszközeik a makrancoskodó tagállamokkal szemben.” Hozzátette ugyanakkor, hogy egyelőre nem szabtak határidőt az érintetteknek.

Az EB-elnök még egy alkalmat megragadott arra, hogy „odaszúrjon” a kvótarendszert elutasító tagállamoknak. Mikor azt kérdezték tőle, van-e stratégiájuk egy esetleges újabb, például Észak-Afrikából induló migrációs hullám kezelésére, ismét ezekre a „makrancoskodó tagállamokra” mutogatott. Szerinte a szóban forgó stratégia ugyanis a kvótarendszer – bár a kvóta szó helyett jobban szereti a szolidaritás szót –, hiszen nem lehet elvárni Görögországtól, Olaszországtól és Spanyolországtól, hogy ők viseljenek minden terhet. A V4-ek „különcködése” még egy kérdés kapcsán merült fel, Juncker a lengyelek kapcsán figyelmeztetett, hogy velük szemben is vizsgálják a lehetőségeket.

A migráció egyébként még komolyabban az EU és Törökország kapcsolatának firtatásánál merült fel. Bár a cseh Kovy nevű Youtube-felhasználó arra volt kíváncsi, hogy vajon a törökök miért nem törődnek az unió kritikáival, az EB-elnök diplomatikusan megkerülte a kérdést. Először is arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió nem az ankarai kormánynak fizet közvetlenül, hanem a menekülteket támogató civil szervezeteknek – valójában jelentős összegek jutnak a török bevándorlási hivatalnak – majd arról értekezett, hogy Törökországban egyébként is
jobbak a körülmények, mert közelebb vannak hazájukhoz, így például hasonló az időjárás.
Azért Juncker a szokásos „megoldást” is elmantrázta: a probléma gyökerét kell megoldani, az EU-nak Afrikában kell befektetni, ha azt akarja, hogy az afrikaiak otthon maradjanak.
Magyar Nemzet hírlevél Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában! Feliratkozás
A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Ez az emailcím nem érvényes
A fiatalabb generáció egyébként főképpen arról faggatta az EB-elnököt, hogy egyáltalán mire is jó ez az egész EU, és miért nem tudják ezt elmagyarázni a fiataloknak. Juncker elsősorban arra emlékeztetett, hogy bár manapság már azt hisszük, hogy a béke adott, valójában Európa a háború kontinense is volt, az egész Európai Unió a II. világháborúra adott válasz. Ezért aztán az unió legfőbb prioritása mindig a béke megőrzése. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabadon átjárható határok óriási eredményük, ezért nem tartja hibának a schengeni övezet bővítési tervét, még a jelenlegi terrorfenyegetettségben sem. Azt is elismerte ugyanakkor, hogy a kommunikációjukon van mit javítani, de azt úgy kell tenniük, hogy ne propagandát alkalmazzanak.

A beszélgetések során fontosabb pontokként felmerült még, hogy:

– Ő nem arra gondolt, hogy mindenkinek kötelező bevezetni az eurót. Csupán arra, hogy aki szeretné ezt megtenni, annak biztosítani kell ehhez a lehetőséget.

– Nagyon szereti az angolokat, és eszében sincs büntetni őket a brexit miatt.

– Nagyon nehéz védekezni a hamis hírek terjesztése ellen.

– Ha Katalónia függetlenné akarna válni, nem avatkoznak be mások belügyeibe. Attól viszont nem tart, hogy ez láncreakciót indítana el.

Source: mno.hu